Alex mint babysitter

Ma azt hittem infarktot kapok, nem tudtam, sírjak-e vagy nevessek. 
Sírva nevettem....
Ha nem látom, nem hiszem el. 
Szóval annyira jó idő van, gondoltam ki kéne vinni két és fél hetes pipikéimet napozni, 
és legelni a fűre...Jött a segítő ember, csinált egy kb. 120 x 120-as keretet, 
kb. 70 cm magas, tetejére csibeháló.
Pipik ki, "napozó" felét letakartam az árnyék miatt, 
legeljetek - merthogy a füvön voltak. 
Alex persze keringett körülöttük......Elég biztonságosnak gondoltam. 
Pasi elment ebédelni, én meg be, Alexet az ajtó elé rendeltem.
Persze, hogy egyszer csak eloldalgott hátra........kinézek, a lépcső tetejéről látom, 
hogy Alex háta mozog a CSIBEHÁLÓ ALATT.................
azt hittem megáll a szívverésem. 
Csibéknek hangjuk sem volt, na gondoltam, jó ideig nem kell főznöm, 
ehetem én az indítótápot......
Megyek hátra, persze Alex nem egykönnyen tudott kikecmeregni, 
pedig nagyon igyekezett, mikor észrevette, hogy közeledek, 
nem tudtam, sírjak-e vagy nevessek mikor megláttam a csibéket.....
Egyik sarokba állt összebújva mind, mint a cövek, mozdulatlanul.
Ez a dilinós, egyébként imádni való okos kutyám a franc tudja hogy, 
bebújt a csibeháló alá valahogy, ahol egyébként méreténél fogva alig fért el, 
és az ÖSSZES CSIRKÉT lenyalogatta......csurom nyál volt mindegyik....
de egyet sem bántott....a csibék viszont szerintem enyhe sokkot kaptak:-D...
(csak nehogy az UNIO tudomására jusson....még vihetem őket pszichológushoz!)
Kimeszeltem az egyik fa ólat, és áttelepítettem őket oda, míg kész lett az új helyük !

Hát ezt megúszták !




:-) a kis bűnbánó
nem lehet rá haragudni